Kéne írjak egy januári bejegyzést… Miért? Azért, mert havi egyet tűztem ki célul. Nincs magasan a léc, de nincs is mindig ugrálós kedvem. Télen meg végképp óvatosan ugrál az ember. A február mindjárt itt a nyakunkon.   Tudod, hogy mi a közös az ónos esőben és a medvében? Egyik sem…

A Nagy Bagosi volt már itt korábban is, mégis meglepve fedezte fel az újabbnál újabb vízátfolyásokat és az igencsak meghízott patakot. Hosszasan kerestük az átkelés lehetséges helyét. A nyomokból egyértelmű volt, hogy az előttünk járóknak sikerült, úgyhogy nem adtuk fel a száraz lábbal átkelés…

Szeptember elején, a túl korai hajnali ébredés után sikerült visszaaludnom, így a 6-os kelés kellemesen tervszerű volt. Isteni sugallattól vezérelve, készülődés közben ránéztem az időjárás előrejelzésre és meglepődtem, hogy a korábbiakkal ellentétben délutánra esőt jósolt. Új volt számomra a dolog,…

- Guruljunk egyet a hétvégén! Nézzünk fel a Nagy-Biharra is!  - Milyen a terep?  - Nem vészes. Haverom utcai motorral is felment. A miénk meg kalandmotor. Aztán a Bogába is átvághatnánk.    Így Janival és Pistivel megjártuk a Nagy-Bihart, majd Aranyosból a Boga-völgyet, 13 óra és 350 km alatt.…

Vadiúj túraszervező és -vezetőnk debütálásának lehettem tanúja, amikor is a szokásos, ignoráns korábbit a mi drága Sanyink váltotta az év második felének első napján. Már jóval előtte egyeztetett velem, igencsak részletekbe menően. Elvárta a nápolyit, a Nesquik kulacsot és a síbotokat. Powerbank is…

Már megint ez a hang! Megőrjít. Tavaly nyáron kezdődött.Szintén Fertőbozra mentünk baba- és tesólátogatóba. Pontosabban, amikor onnan visszafelé jöttünk egy balatoni kitérővel. Másfél-két óra volt még ‘Füredig, és “doboló” hangot hallottam az autó hátulja felől. Rá is szóltam a lányaimra, hogy…

  Legalább 2-3 hete tervezgettük az év első kirándulását, mert végre akadt egy szabad szombat. Mindegy hova, csak menjünk!Felénk ismét elmaradt a komolyabb havazás, úgyhogy akár olyan helyre is mehetnénk, amit nem kímélt meg Holle anyó. Mivel nem tudtunk korán indulni, valami közeli cél lett volna…

Napra pontosan 1 éve vittem vissza a kölcsönzött motort Kecskemétre. Akkor ez évforduló, jubileum! Na de mi is jubilál, mi körül fordult az év pontosan? Jó kérdés. Jó kérdés? Mikor jó egy kérdés? Talán amikor nehéz rá válaszolni, netán következik belőle valami? Vagy elég, ha elgondolkodtat? Nem…

Korán kellett volna induljak kocsival melózni, hogy időben hazaérjek, de rossz szokásom szerint éjjel megint ébren voltam 3 és 4 között, így volt vagy reggel 8, mire kikászálódtam az ágyból. Fogalmazhatnék úgy is, hogy volt vagy 8, mire kiakolbólítottam magam a hálószobából, de egyrészt önmagát…

Korán ébredtem a szombati sörözés után, mindazonáltal csak egészen enyhe fejfájással. Az első kávé tovább javított az addig sem rossz induláson, de azért a hajnali kukorékolásomnak mégsem annyira örültem. (Mondjuk előző napi ivócimborám sem tudott aludni, úgyhogy legalább kényelmesen kiértékelhettük…