A Nagy Bagosi volt már itt korábban is, mégis meglepve fedezte fel az újabbnál újabb vízátfolyásokat és az igencsak meghízott patakot. Hosszasan kerestük az átkelés lehetséges helyét. A nyomokból egyértelmű volt, hogy az előttünk járóknak sikerült, úgyhogy nem adtuk fel a száraz lábbal átkelés…

Vadiúj túraszervező és -vezetőnk debütálásának lehettem tanúja, amikor is a szokásos, ignoráns korábbit a mi drága Sanyink váltotta az év második felének első napján. Már jóval előtte egyeztetett velem, igencsak részletekbe menően. Elvárta a nápolyit, a Nesquik kulacsot és a síbotokat. Powerbank is…

Már megint ez a hang! Megőrjít. Tavaly nyáron kezdődött.Szintén Fertőbozra mentünk baba- és tesólátogatóba. Pontosabban, amikor onnan visszafelé jöttünk egy balatoni kitérővel. Másfél-két óra volt még ‘Füredig, és “doboló” hangot hallottam az autó hátulja felől. Rá is szóltam a lányaimra, hogy…

Észrevetted már, hogy bárki, aki nálad lassabban vezet, az idióta, és bárki, aki gyorsabb nálad, az vadállat? /George Carlin/ Na, ez rám nem igaz. Szerintem mindenki idióta. A nálam gyorsabbak is. Csak én vagyok helikopter. Képes vagyok helyből fel- és leszállni, szinte légvonalban közlekedni,…

Eljött hát a napja. Nem tűrt többé halasztást. Normális keretek közt valóban nem volt értelme tovább halogatni. (Így is elég jól kihúztam, azt gondolom.) Végre volt rá idő, indíttatás és lehetőség. Éppenséggel talán még egy hetet talán várathatott volna magára, de most voltak adottak a körülmények.…

Sötétben és hidegben érkeztem a támaszpontra. A beengedési procedúra hosszan zajlott, több telefonhívás kíséretében. Bevetési ruhás alakok mozogtak a félhomályban. Óráknak tűnő hosszú percek után végre átvehettem a kulcsot a szerelőtől. Tétova léptekkel közelítettem meg a Csapásmérőt. Már egyedül…

  Swift vettem százért. Nem kell majd áznom, ha esőben kenyér megyek. Ez volt a legracionálisabb döntés, nem keveset túrtam érte az internet. Ráadásul vonóhorgos a kis drága és tekerősek az ablak. Már csak fel kell keresnem az önkormányzat, hogy a nevemre írják. Ennyire azért nem ordináré a…

- Várj, még ne nézd! Csak lépegess csukott szemmel! Szólok, ha kinyithatod - ropogtak az izgatott parancsok a hideg, sötét délutánban. Belementem a játékba, úgy helyezkedtem, hogy tényleg ne láthassam. A 9 személyes fehér kisbusz sikeresen takart az utolsó pillanatig. - Tádám! Ez itt az!  A…

Második út lévén kezdett némi bizalmam kialakulni a kotyogó futóművű olajcsipegető irányába. Végtére is már nem egy őskövület Ascona, de még nem is egy túltenyésztett Insignia. Épp a kettő között félúton. Aurea mediocritas? Elsőre hosszabbat mentünk, minden gond nélkül. Mert azt persze nem…

Valahol ott hagytuk abba, hogy ott hagytuk abban a Bakony-széli faluban. Eseménytelen, szinte unalmas út következett a cseh-német kombival, de nem is bántam én ezt. Kalandokból volt már elég, a kispolgári szürkeség nyugtatólag hatott borzolt idegeimre. A kölcsönkocsi kényelmesebben, gyorsabban,…