Kéne írjak egy januári bejegyzést… Miért? Azért, mert havi egyet tűztem ki célul. Nincs magasan a léc, de nincs is mindig ugrálós kedvem. Télen meg végképp óvatosan ugrál az ember. A február mindjárt itt a nyakunkon.   Tudod, hogy mi a közös az ónos esőben és a medvében? Egyik sem…

A Nagy Bagosi volt már itt korábban is, mégis meglepve fedezte fel az újabbnál újabb vízátfolyásokat és az igencsak meghízott patakot. Hosszasan kerestük az átkelés lehetséges helyét. A nyomokból egyértelmű volt, hogy az előttünk járóknak sikerült, úgyhogy nem adtuk fel a száraz lábbal átkelés…

Egyik délután… megyek az utcán… Ja, ez nem az. Az egy másik tál tészta. Egy másik színű ló, ahogy a Shakespeare-nek is tulajdonított angol mondás tartja. (a horse of another colour)Mondjuk erre a célra én speciel egy másik idiómát véltem ismerni, de a Gógl nevű netcsicskám szerint olyan nincs is.…

Vadiúj túraszervező és -vezetőnk debütálásának lehettem tanúja, amikor is a szokásos, ignoráns korábbit a mi drága Sanyink váltotta az év második felének első napján. Már jóval előtte egyeztetett velem, igencsak részletekbe menően. Elvárta a nápolyit, a Nesquik kulacsot és a síbotokat. Powerbank is…

Már megint ez a hang! Megőrjít. Tavaly nyáron kezdődött.Szintén Fertőbozra mentünk baba- és tesólátogatóba. Pontosabban, amikor onnan visszafelé jöttünk egy balatoni kitérővel. Másfél-két óra volt még ‘Füredig, és “doboló” hangot hallottam az autó hátulja felől. Rá is szóltam a lányaimra, hogy…

A szél a fülembe süvít, szédítően robog mellettem a táj, messze még a cél. A csizmát a lábtartónak feszítem, erősebbet markolok és kiállok a nyeregből. Egyre intenzívebben történnek a dolgok. Még gyorsabban tűnnek el a fák a periférikus látómezőben, még hangosabb a szél, csökken a fókusz, nő az…

Minő csodás kevercse rossz s nemesnekŐ, méregből s mézből összegyűrve.Mégis miért vonz? mert az íz sajátja,Míg bűne a konyháé, mely szülte őt. Főldiekkel játszóÉgi tűnemény,Jóllakottsággal játszóCsalfa, vak Remény!Kit teremt hasánakA boldogtalan,S mint védangyalának,Bókol úntalan. Óh mennyire…

Mielőtt beteszem, még megnézem, mekkora. Ahogy mögé kerülök és derékon ragadom, fél szemmel lepillantok. Elkezdem lefelé erőltetni, még nem az igazi. Megpróbálom csípőből javítani, de csak nem jó a pozíció. Kénytelen vagyok lábbal is besegíteni.  - Tulajdonképpen mit csinálsz a bicikliddel? -…

  Legalább 2-3 hete tervezgettük az év első kirándulását, mert végre akadt egy szabad szombat. Mindegy hova, csak menjünk!Felénk ismét elmaradt a komolyabb havazás, úgyhogy akár olyan helyre is mehetnénk, amit nem kímélt meg Holle anyó. Mivel nem tudtunk korán indulni, valami közeli cél lett volna…

16:02 és én még mindig a hivatalban vagyok! Nem lenne szabad megint késve érkeznem az iskolához, a múltkor is az utolsó előttiek voltunk a lányommal. Megint elfelejtettem lezárni a bringát, így most legalább ennyivel előrébb vagyok. Jó szokásomhoz híven indulási irányban hagytam a gépet, már ezzel…