Állítólag a férfiak jelentős többsége kifejezetten pocsék (/felszínes) kapcsolatban van önmagával. Nem tud kapcsolódni a saját érzéseihez, valódi vágyaihoz. Végső soron egy csomó probléma hátterében állhat ez.
Ha az illető visszahúzódó, nem tud az érzéseiről beszélni, szorongó; azok nyilvánvaló jelei ennek.
Benne él a belső gyermek, a félelem, a szégyen, amivel egész életében nem foglalkozott; páncél mögé bújtatta.
Ezekkel a fájdalmas korai érzésekkel foglalkozni kellene, nem pedig elnyomni, eltagadni.
Íme néhány fogalom, amelyeket segíthetnek az eligazodásban:
(belső/külső) Önbecsülés (- Énkép - Önbizalom) - Önbizalom
-Énkép: neutrális tudásom arról, hogy mik a pozitív és a negatív tulajdonságaim; tisztában vagyok a lehetőségeimmel. Ha nagy átfedésben van a reális képpel (objektív valósággal), akkor az egy jó alap.
-Önértékelés: a címkézett énképünk. Teljesítményünk (és cselekedeteink) értékelése a kihívások, kihívást jelentő helyzetek esetén. (Hogyan viselkedtem adott helyzetben?)
-Önbizalom: mennyire érzem magamat alkalmasnak arra, hogy kihívásoknak megfeleljek? (Elsősorban az elmúlt időszakban mutatott teljesítményből táplálkozik.)
Ez mind nem egyenlő az önbecsülés jelentésével, az valami mélyebben meghatározó.
"A hibáimmal együtt szerethető vagyok, tisztelem saját magamat. Méltó vagyok a szeretetre." (egészséges kapcsolódás önmagamhoz)
“A hibáim ellenére, azokkal együtt is értékes ember vagyok.”
Belső önbecsülés: rendben vagyok önmagammal.
Külső önbecsülés: külső forrásból, pozitív megerősítésekből (dicséret, bátorítás, támogatás) épülő önbecsülés. (Mindenkinek szüksége van rá.)
Szerencsétlen/sajnálatos módon a férfiaknál általában az (egyébként belső) önbecsülés alapja a teljesítmény és az arra kívülről érkező (külső) visszajelzések. Az alacsony belső önbecsülést azonban nem tudja érdemben megtámasztani, meghaladni a külső megerősítés.
Íme néhány példa az alacsony önbecsülés nyomán kialakuló megnyilvánulási formákra:
-Magányos farkas (“nincs szükségem senki másra/egyedül is tökéletesen el tudok boldogulni”)
A látszat ellenére mindenkinek szüksége van a kapcsolódásra. Alapvető érzelmi szükséglet a biztonságos kötődés. El lehet nyomni ezt a vágyat/szükségletet - például a tudatalattiba is -, de nem érdemes. Az elköteleződésre való képtelenség következhet belőle, akár mindkét nem irányába (intim/baráti kapcsolatok). Gyakran gyerekkori fájdalmakból ered, amivel nem foglalkozott az egyén; felnőtt korára így visszamarad a megoldatlan probléma, az alacsony önbecsülés.
Nem kér segítséget akkor sem, ha szüksége lenne, inkább tovább szorong. Ebből is fakadóan több az öngyilkos férfi, mint nő.
-Az alacsony önbecsülés gyakran megjelenik az ismerkedések során bekövetkező hirtelen érdeklődésvesztés formájában is. Oka lehet a csökkent-értékűség (nem vagyok elég jó hozzád) érzésének megjelenése, majd elnyomása. A nő jó/jobb(nak vélt) tulajdonsága kontrasztot, szembesülést, feszültséget képezhet. A férfi ennek hatására (inkább) leértékeli a partnert, vagy okokat gyárt az elutasításra.
-A szex utáni értékvesztés. Fogyatékos férfiúnk nem tudja érző lényként észlelni a nőt, inkább projektként fogja fel. Szexig mindent megtesz. Aztán, amikor már az érzések felvállalása következne, az nem érdekes/megy.
-Párkapcsolat esetén az alacsony önértékelés egy vita során is meg tud jelenni. A férfi mindenképpen meg akarja védeni saját magát, mert fél attól, hogy hibázása esetén elutasítják. Nem tudja, hogy hibájával együtt is elfogadható, szerethető lehet. Páncéllal védi magát nagyjából mindentől, köztük az elutasítás lehetőségétől is. Akár gázlángozásig is fajulhat a dolog (a másik a hibás mindenért; nem is úgy van, ahogyan a partner emlékszik).
-Egyébként káros perfekcionizmus teljesítési helyzetekben saját és mások (pl.: partner) részére is. Elvárás a mindig tökéletes teljesítmény, talán az elutasítástól való félelem miatt is. A partner tökéletlensége rossz fényt vet alanyunkra; hiányosságot/hibát árulhat el, ami nem tolerálható.
Elvezethet a kiüresedés állapotához. A férfinak incs eszköze a feszültség, szorongás, szégyenérzet, fájdalom feldolgozására, inkább elnyomja az érzéseket. Kiüresedik, mivel nem lehet csak a rossz érzéseket elnyomni. “Nem vagyok egy szerelmes típus.” (bele sem engedi magát) Amikor elkezd szeretni valamit, akkor sebezhetőnek érzi magát. Érzelmi kitettség gerjed, amitől az alacsony önbecsülés irtózik. Könnyebb út a szeretettől elfordulás, ami viszont kiüresít. Gyakran pótérzések segítségével kompenzál (sikertelenül) az alany (alkohol, drog, pornó, edzés, féltékenység, irigység, munka, határsértés, agresszió, stb.), megpróbálja kitölteni az ürességet. (Addig sem kell a valódi problémával foglalkoznia.)
-A szégyen elől a ferfiak gyakran fölényességbe, agresszióba menekülnek. Rejtettebb formája a passzív agresszió.(“Veled valami nem oké.”, “De fura! Azt hittem, ennél jobb vagy.”, stb.)
Gyakran megfigyelhető, hogy az önbecsülést mások kárára próbálják fenntartani, feltornázni. (mások leértékelése, kritizálása) “Hozzá képest én jobb vagyok.”
Különböző lehetséges családi hátterek:
-érzelmileg sivár, hűvös családi háttér. A szülők nem válaszkészek érzelmileg, nem kapcsolódnak, nem empatikusak a gyerekkel (sem). Nem valósul meg a biztonságos kötődés. Az érzések rossz dolgok.
-valódi határok/szabályok nélküliség. Felsőbbrendűség, de akár túlóvás is lehet belőle; ha nem a szükségleteknek és a valós környezeti igényeknek megfelelően történik a gyermek védelme(pl.: túlzott veszély-előrejelzés). A szülő belső igénye elégítődik ki, nem pedig a gyereké. Leválási, döntési nehézség jelentkezhet felnőttként is.
Kulturális közeg, társadalmi elvárás/hiedelem:
-a kisfiú arra kondicionálódik, hogy el lehet/kell menekülni a szégyen, tehetetlenség, gyengeség elől. “Egy kisfiú nem sír!” Az érzelmek fel nem vállalása miatt nem alakul ki megfelelő megküzdési stratégia.
-sok nő szeretné, hogy a férfi beszéljen az érzéseiről, de ne legyen érzelgős. Ez a két viselkedési forma azonban nehezen fér meg egymás mellett.
Fenti sorok összessége szubjektív leirata Pinczés Máté A férfi felszínes kapcsolata önmagával című előadásának, ezúton is köszönet érte. Az aláhúzott részre (link) kattintva eredetiben is befogadható.
Ha már úgyis a lekvárban fővünk, keverhetünk rajta még egy kicsit.
Az alacsony önbecsülés gyakran vezet (általános) feszültséghez, szorongáshoz.
A depresszió előszobájában – a generalizált szorongásos zavar állapota /https://addictus.blog.hu/2018/11/01/a_depresszio_eloszobajaban_a_generalizalt_szorongasos_zavar_allapota/
Állítólag többek között segíthet az autogén tréning, a meditáció, a mindfulness technikák. Ezekkel kapcsolatban azonban már végképp nem illene kontárkodnom, úgyhogy akár ahhoz a gondolathoz is eljuthatunk, hogy senkiháziak kezében a popszakma.
Nem újkeletű a gondolat, de azért mégsem búsulnék még úgy neki. Nem állítom, hogy a toxikus maszkulinitás kora után minden jobb lesz, vagy nem jön még cudarabb világ, de egy mentőövet már bedobtak, alább megtekinthető, kapaszkodónak jól jöhet.
Remélhetőleg nem egy kalózhajóról dobták! :)
Egészséges maszkulinitás
-Célorientáltság, asszertivitás, cselekedetfókusz.
-Nem egyenlő a fizikai erővel és a sztoicizmussal, a tisztelet és az integritás jellemzi, valamint a belső erő és az önkontroll felépítése.
-Az egészséges maszkulinitású férfi tisztában van vele, hogy sebezhetőségének felfedéséhez hatalmas belső erő és magabiztosság szükséges. Felvállalja autentikus énjét és valódi érzelmeit, gondolatait. Tudja, hogy „érzelmi gyengeségeinek” megmutatásától nem gyengének fog tűnni, hanem teret ad a mélyebb kötődésre és bizalomra a párkapcsolaton belül. Összeköttetésben van saját érzelmi világával, és képes megnyílni, beszélni az érzéseiről, amikor az fontos.
-Kiegyensúlyozott, kellő önismerete van, biztonságérzetet sugároz, érzelmileg is támasza családjának.
-Gondoskodó, szívesen szerez örömöt, segíti családját akár a (túl)szárnyalásban is.
-Szavahihető, beismerő, tud bocsánatot kérni. Felelősséget vállal saját tetteiért, és igyekszik helyrehozni a hibákat, amiket elkövetett. Van belső ereje ahhoz, hogy képes legyen magabiztosan felvállalni gyengeségét / értékrendszerét, és kiállni amellett, amiben hisz.
-Képes rugalmasan gondolkozni és változtatni terveken mások válaszreakcióitól függően. Kíváncsi partnerére. Szeretné felfedezni a nőt, nem pedig elárasztani saját szeretetével, saját magával.
-El tudja fogadni mások segítségét, és ő maga is képes segítséget kérni. örekszik arra, hogy önerőből oldja meg saját problémáit, de fel tudja mérni, mik azok a helyzetek, amelyek felülmúlják saját képességeit. Belső erőt és magabiztosságot sugall az, ha valaki képes belátni saját ereje végességét, és képes segítséget kérni, amikor szükséges.
-Az a vágy hajtja, hogy sikerüljön jól megoldania a dolgokat. Nincs szüksége arra, hogy mindig igaza legyen, és könnyen be tudja ismerni, ha hibázott. Szívesen elismeri mások munkáját vagy hozzájárulását a sikerhez, nem tulajdonítja saját érdemének mások eredményeit.
